Juhtúrós sztrapacska Nagyszombatban
A sztrapacska, mint tudjuk, szlovák étel. Ehhez képest kissé furcsa volt,
hogy amikor elkezdtem viszonylag többet Csehszlovákiában csavarogni, nem találkoztam az étlapokon
a sztrapacskával. De ez akkor engem különösebben nem érdekelt, mert voltak ettől sokkal fontosabb
dolgok az értékrendemben, csak példaként megemlítem a vasutat és a sört, hogy a knédliről már ne is beszéljünk.
Azután később megtanultam, hogy ha esetleg sztrapacskára támadna úri gusztusom,
akkor bryndzové haluškyt kell rendelnem Szlovákiában. Ám az élet újabb fordulatot tartogatott számomra,
megtudtam hogy van sztrapacska a szlovák étlapokon is, a káposztás változatot említik ezen a néven.
Ez járt a fejemben miközben ezen a szép áprilisi napon ebédlő helyet keresgéltünk
Nagyszombat főutcáján. Érdekes, hogy Pozsonyban is és Nagyszombatban is előszeretettel telepítik
az éttermeket a pincékbe. De nincs kedvünk egy napsütötte városban a föld alá ereszkedni, így értünk el
Nagyszombat főutcáján egészen a főtér sarkáig, itt azután a Penguin étteremre esett a választásunk.
Egyrészt azért, mert nem a pincében helyezkedik el, másrészt a szép, napsütötte terasz miatt, bár némi
hezitálás után mégiscsak az étterem belsejében telepszünk le.
A belső térben a hajdani szocreál berendezés a kispolgári eklektika felé mozdul el.
Én mindenesetre kellemesnek találom a környezetet, jól érzem itt magam, pont ugyanúgy, mint az étterem
többi vendége. Nincsenek túl sokan, de elegendően ahhoz, hogy a hely egyszerre legyen forgalmas és csendes.
Természetesen juhtúrós sztrapacskát, akarom mondani bryndzové haluškyt (110 Sk) rendeltünk.
Szép, nagy pohárban elénk kerülő, kiváló sörök (46 Sk) mellett várjuk az ételt. Én most eszem éltemben
először sztrapacskát Szlovákiában, így teljesen autentikus tradicionális tálalásnak könyvelem el azt,
hogy hagyományos mintázatú dupla tányéron teszik elénk a sztrapacskát. Az alsó lapostányér kopottas
állapota tovább erősíti a tradicionalitás élményét. (A felső mélytányérnak nem láttam hibáját.)
Nos ami életem első szlovákiai sztrapacskájának izét illeti, nem ért meglepetés,
sem kellemes, sem kellemetlen irányban. A sztrapacska nagyjából pont olyan volt, mint amilyeneket idehaza
ezeddig elfogyasztani szerencsém volt.
Jó volt az ebéd, az étterem is majdnem tetszett, ennek ellenére a kávét (32 Sk) már
a tér másik oldalán, a Pastis kaviáren barátságos teraszán ittuk meg. Ennek csak egy oka volt, a melegen
tűző tavaszi Nap csábító sugara.
Lásd még:
• Fokhagymás pizzák, Wetzlerov Dom, Nagyszombat.
|