Szubjektiv észrevételeim éttermekről és egyéb evőhelyekről, 2016

Szeged mellett vitt el utunk, betértünk ebédelni kedvenc vidéki városomba. Nagyon régen jártunk utoljára a Régi Hídban, de máig emlékszem, milyen jót ettem akkor, így most ismét oda megyünk be. Nem sokkal nyitás után érkeztünk, de még időben, mert hamar foglalt lett minden asztal.

A berendezés most is nagyon tetszik, jó ízléssel vannak párosítva a múlt hangulati elemei a mai igényekkel. Tetszik az asztalok elrendezése, szépek a terítők, jól megy hozzá a szalvéta.

Az étlap közepesen terjedelmes, minden műfajban van ajánlat, jobbára magyaros ételekből. Mi most Mátyás király töltött káposztáját (2.500 Ft) választottuk az Őszi morzsák című szezonális ajánlatból. Nem tudom miért nevezték el Mátyás királyról, hacsak azért nem, mert a fogás tényleg fenségesen néz ki, amikor elénk kerül. Az ízek is méltóak a királyi névhez, régen ettem ennyire kedvemre való töltött káposztát.

Vannak éttermek, amelyek megkopnak az idők során. A Régi Híd nem tartozik ezek közé, most is tetszett nekünk, bár most kissé siettünk, és nem tudtuk teljesen kiélvezni a hely kínálatát. Sebaj, majd legközelebb :)

Az étterem külsőjét annyira a visszafogott elegancia jellemzi, hogy elsőre simán elmentünk a bejárat mellett. A kert igen kellemes, sokan vannak, szerencsére foglaltunk asztalt.

Kapunk itallapot, az ételek pedig a fali táblán vannak krétával felsorolva. Útitársnőm grillezett kecskesajtot választ (2.190 Ft), én pedig a nyúlcomb mellett döntöttem, vadas mártással, polentával (3.390 Ft).

Míg a fogásokra várunk egy pohár bor, illetve limonádé mellett, kapunk egy kis rózsaborsos olíva olajat, csírával, házikenyérrel. A relatíve gyorsan érkező ételek igen jól néznek ki, és ami talán a legfontosabb, igen finomak.

Utoljára gyermekkoromban ettem nyulat vadasan, de még emlékeztem, hogy a nyúl inkább csontos, mint húsos állat, kell némi sebészi készség a hús elfogyasztásához. A vadast tipikusan zsemlegombóccal szokták tálalni, de a sült polentával is nagyon ízlett. A mártást meg egyszerűen tökéletesnek mondanám, és jóval többet is el tudtam volna képzelni belőle a tányéromon.

Elégedetten bólogatva, jó kávékkal zártuk az ízletes ebédet, mely közben nem csak a konyha, hanem a felszolgálók is kifogástalanul, szimpatikusan dolgoztak.

Egy rövid, de érdekes erdei túra után bukkantunk ki az erdőből, pont a szép Bonne Chance panzió mellett. A délutáni csendben egy-két vendég van csak a kellemes és nyugodalmas kerti asztalok mellett.

A túra közben kiszáradtunk, így elsőként fröccsöket kérünk. Életem egyik legdrágább fröccseit ittuk, de finomak voltak és nagyon jól estek.

Kaptunk üdvözlő falatokat is, tökmagolajos ordakrémet. Biztató kezdet.

Útitársnőm dödöllét evett, tökmagolajos hagymasalátával (1.950 Ft). Én rozmaringos báránycsevapot választottam, salátával, és valamilyen fokhagymás mártással (3.450 Ft). Egyszerű ételek, kifogástalan üdeséggel elkészítve.

Erdőszéli nyugodt környezet, jó italok, finom ételek, kávék, nyájas felszolgálók. Nagyon tetszett.

Ha valaki nem ajánlja figyelmünkbe ezt az éttermet, biztosan nem akad utunkba a városszéli Főnix. A terasz dugig van, rengeteg az osztrák, mint Lentiben ez tipikus, legalábbis a termálfürdő környékén.

Kényelmes asztalt kapunk, és jó italokat. A szokásos hosszú étlapról útitársnőm kis adag libamájat választott héjas burgonyával. Jómagam a főnix tekercs mellett döntöttem, zöld körettel, uborka salátával.

A helybéli ajánló mondta ugyan, hogy nagyok az adagok, de még így is elkerekedik a szemem, amikor pincérünk elém teszi a tényért, rajta négy óriási tekerccsel. A főnix tekercs sajttal, sonkával és baconnel töltött sertésszelet, kirántva. Keményen nekiveselkedtem, és az összes húst megettem, de a zöldség csak módjával fogyott. Útitársnőm is teljesen jóllakott a kisadag finom libamájjal.

Jól fogyott a fröccs is, kellett a rengeteg hús mellé.

A végén nem kaptunk tételes étellistát, így csak a végösszegről tudok beszámolni: 6.350 Ft. Összeségében tetszett a hely, mert jól teljesített abban a műfajban, amit felvállalt, azaz hagyományos konyha, nagy adagok. A terasz is kellemes volt, a felszolgáló is jól tette dolgát.

A Pajta egy igen attraktív műintézet. Gyönyörű helyen fekszik, szép nagy füves pihenőrét van mellette, ahol mindenféle kellékek állnak a vendégek rendelkezésére, például nyugágyak vagy tollaslabdaütők.

Nincs sok asztal, elegáns lazaságban vannak elhelyezve. A hetente változó étlap is igen rövid, mindössze három főétel van rajta. Ma lazac, csirkemell és sertéskaraj a kínálat. Útitársnőm parmezános csirkemellet választott polentával (2.990 Ft), jómagam lazacot kértem hideg lencsesalátával (3.590 Ft).

Levest nem kértük, de hogy tudjuk, miről maradtunk le, kapunk egy-egy kupica kovászos uborka levest. Isteni kortyintás.

A lazac igazán finom, és a lencsesaláta is finom, de nem tudom eldönteni, hogy jó-e ez a párosítás. A lencse mellett volt egy kis árpagyöngy is a tányéron, talán még az lenne a legjobb köret, némi salátával.

De ízlett az étel, útitársnőm is dicséri a parmezános csirkét, melyhez Konyári rozét kortyolt.

Az ebédet mascarpone torta szederrel (1.190 Ft), és finom kávék zárták.

Érdekes, egyedi evőhely a Pajta, nekem tetszett.

Őrségi kirándulásunk első ebédjét fogyasztottuk itt. A tájjellegű menünk így állt össze: vargánya leves (750 Ft), dödöle (950 Ft), tökös-mákos rétes (750 Ft).

Az ételek jók voltak, az italokra és a felszolgálásra sem volt panaszunk. Az étterem népszerű, dugig volt a kerthelyiség. Szerintünk is alkalmatos a hely egy őrségi étkezéshez.

Már régóta készültünk ebbe a magát ristorante sicilianoként tituláló étterembe. Foglaltunk asztalt, de nem lett volna muszáj, csak 7 óra után lett tele a helyiség.

Az étterem előtti asztalok most néptelenek, nemrég állt el az eső. Az emeleten kaptunk helyet, a környezet kellemes. Az étlapon sok finomság van, egy pohár finom vörösbor mellett válogatunk a fogások között.

Fekete kagylóval kezdünk (cozzi a boscarino 2.800 Ft). A kagylók fehérboros, fűszeres lében érkeznek, finom könnyű fokhagyma illat lebeg a tál felett. Nagyon finomak voltak.

Aztán pizza következik, paradicsommal, mozzarellával, pármai sonkával, tetején leveles bazsalikommal (pizza Pippo 2.550 HUF). Finom a tészta, pompásak a feltétek, pont annyi, amennyi kell. Nagyon régen ettem utoljára ilyen kiváló pizzát.

A végén pedig egy érdekes, kicsit a krémesre emlékeztető, de több rétegű süteménnyel kényeztettük magunkat (millefoglie 1.250 Ft). A pizzához még a ház kellemes vörös borát nyakaltam (rosso della casa 400 Ft/dl), a desszert után viszont megkóstolom a rafinált, gyümölccsel ízesített küvét is (Montev.dolce 550 Ft/dl).

Evés közben minden nagyon tetszett, de végül elvettem a plusz jelet a három tányéros értékelés végéről, mert a személyzet nem nagyon győzte a hajtást, amikor tele volt az étterem. De az ételek kifogástalanok voltak ma, remélem lesz még alkalmunk itt étkezni.