[GP]  Gullner Pages
 Nyolc kedvenc tanmesém
Nyolc kedvenc tanmesém:

1. Egy alapvetés
A figyelemről
A tanítványoknak, akik azt akarták tudni a Mestertől, hogy miféle meditációt
végez reggelenként a kertben, így válaszolt:
- Amikor figyelmesen nézem a rózsabokrot, akkor teljes virágzásban látom.
- Miért kell valakinek figyelmesen néznie, hogy lássa a rózsabokrot? - kérdezték.
- Mert máskülönben nem a rózsabokrot látja az ember, hanem a saját előre gyártott gondolatát a bokorról.
 
2. Isteni segítség
Hit és cselekvés
Egyszer nagy árvíz volt egy faluban, mindenkinek sikerült elmenekülnie, csak a papnak nem. Felmászott a templomtorony tetejére, és ott így imádkozott:
- Kérlek Istenem, ments meg a vízbefulladástól !
Majd nagy hittel várta a választ. Nemsokára arra jött egy csónak, odament hozzá, és mondták neki, hogy szálljon be. Azt válaszolta, hogy nem megy, mert őt Isten fogja megmenteni. Hiába győzködték, hogy nemsokára elmerül a templomtorony is, nem volt hajlandó beszállni.
Nemsokára egy másik csónak vetődött arra, de ő ugyanúgy elküldte őket. Végül egy helikopterrel akarták kimenteni, de azt sem fogadta el, hogy őt majd Isten menti meg. Végül összedőlt a torony és megfulladt.
A mennyben Isten előtt állva megkérdezte:
- Uram, hát imádkoztam hozzád, hittem Benned, és mégis megfulladtam ?! Miért nem segítettél ?
- Fiam - szólt Isten - küldtem érted két csónakot, és az utolsó pillanatban még egy helikoptert is, de hát neked semmi sem volt elég jó  ...
 
3. A táplálékláncot is Isten alkotta
A világ isteni rendje
A szerzetes kimegy a hegyekbe sétálni és elmélkedései közben hirtelen kibukkan
a sűrűből egy grizli medve. Elkezd rohanni, a medve utána. Látja, hogy semmi esélye már,
ezért letérdel és elkezd imádkozni:
- Istenem add, hogy ez a medve irgalmas keresztény legyen!
Isten meghallgatta imáját, a medve letérdelt és elkezdett magában beszélni, miközben az égre nézett:
- Édes Jézus légy vendégünk, áldd meg amit adtál nékünk, ámen !
 
4. Egy viccnek álcázott tanmese
Hallgatni arany
A farmon megbetegszik egy ló.
Az állatorvos azt mondja a parasztnak:
- Beadtam neki egy gyógyszert, de ha 3 nap múlva sem gyógyul meg, akkor agyon kell lőni.
A disznó, aki mindent hallott, mondja a lónak:
- Kelj fel !
De a ló túl elcsigázott ehhez.
Második nap a disznó újra azt mondja:
- Kelj fel gyorsan ! Baj lesz !
De a ló még mindig túl fáradtnak érzi magát.
Harmadik nap a disznó megint azt mondja:
- Kelj fel, mert ha nem, agyon fognak lőni !
Végre egy utolsó erőfeszítéssel a ló föláll.
A paraszt látja, és örömmel mondja a családnak:
- Ezt megünnepeljük ! Levágjuk a disznót !
 
5. Még egy viccnek álcázott tanmese
Nézőpontok
Nézőpontok 1.
Arab sejknek a fia Magyarországon tanul. Egy idő után levelet ir az apjának:
- Magyarország szép, az emberek aranyosak és nagyon tetszik itt. Kicsit szégyenlem magam, amikor az iskola előtt kiszállok az aranyozott Mercedesemből, a professzorom meg éppen a villamosról száll le.
Néhány nap elteltével megérkezik 1 millió dollár és egy rövid üzenet a szülőktől:
- Ne hozz szégyent ránk! Vegyél magadnak te is egy villamost.
 

Nézőpontok 2.
- Halló! Te vagy az Szergej? Azt mondja a TV nálatok mínusz hatvan fok van!
- Fenét! Maximum mínusz húsz!
- De mutatták is, hogy lefagynak a madarak a fákról.
- Ja, hogy kint? Hát az lehet!
 
6. Egy Sławomir Mrożek novella
Forradalom
Szobámban az ágy itt állt, a szekrény ott ... >>>
7. Egy rövid, de igen tanulságos film
Szalontüdő
A film hol itt, hol ott tűnik fel, legutóbb ezeken a helyeken találtam meg:
Szalontüdő
Szalontüdő
 
8. Dupla tanmese: a mese és alapja
Hegedűs a metróállomáson
Hideg januári reggel volt, mikor egy ember megállt egy Washington DC-i metróállomáson és hegedülni kezdett. Hat Bach darabot játszott összesen negyvenöt percen keresztül. Ezalatt az idő alatt több mint ezer ember fordult meg az állomáson, legtöbben a munkahelyükre igyekeztek a csúcsforgalomban.
Három perc múlva egy középkorú férfi észrevette a zenészt. Lelassított, és egy pillanatra meg is állt, majd továbbsietett. Egy perccel később a hegedűs megkapta az első egydollárosát, egy nő dobta bele a hegedűtokba anélkül, hogy megállt volna. Néhány perccel később valaki a falhoz támaszkodva kezdte el a zenét hallgatni, de kis idő múlva az órájára nézett, és továbbsietett.
Legjobban egy hároméves kisfiú figyelt fel a zenére. Anyukája kézen fogva vezette, de a fiú megállt a hegedűst nézni. Nemsokára az anyuka továbbhúzta, de a kisfiú közben végig hátrafelé kukucskált. Ugyanez más gyerekkel is megtörtént, kivétel nélkül mindegyik szülő továbbvezette őket.
A 45 perces előadás alatt csak 6 ember állt meg zenét hallgatni. Nagyjából 20-an adtak pénzt, de közben le sem lassítottak. Összesen 32 dollár gyűlt össze. Amikor vége lett a zenének, és elcsendesedett az állomás, senki sem vette észre a változást. Senki sem tapsolt, senki sem gratulált.
A járókelők nem tudták, hogy a világ egyik leghíresebb hegedűművésze, Joshua Bell játszotta a zenetörténelem legnehezebb darabjait 3.5 millió dollár értékű Stradivari-ján. Két nappal a metróállomásbeli előadás előtt egy teltházas bostoni színházban lépett fel, ahol az olcsó jegyek 100 dollárba kerültek.
Ez egy igaz történet. Joshua Bell álruhás metróbeli fellépését szociológiai kísérletként a Washington Post szervezte. Azt vizsgálták, hogy egy hétköznapi környezetben, egy alkalmatlan időpontban vajon felismerjük-e a szépséget, megállunk-e hogy befogadjuk, és értékeljük-e a tehetséget egy váratlan helyzetben.
A kísérlet eredményének egyik lehetséges következtetése: ha nincs időnk arra, hogy megálljunk és hallgassuk a világ egyik legjobb zenészét a zenetörténelem legvirtuózabb darabjait játszani, vajon mi minden más mellett megyünk el észrevétlenül ugyanígy nap mint nap ?
 

A fenti történetet mailben kaptam és annyira megtetszett, hogy rögtön meg is hívtam vendégségbe a Gullner Pagesre. A tanmese szerzőjét nem találtam meg. Az eredeti történet, amely a tanmese alapjául szolgált, itt található a Washington Post oldalán: Pearls Before Breakfast.
A lényeg röviden, 2:36 magasságában, képben és hangban a YouTube-on: http://www.youtube.com/watch?v=hnOPu0_YWhw
 
 
    [GP]