Harcsapaprikás a Holt-Körös partján

Már sokszor utaztam át Szarvason és minden alkalommal elhatároztam, hogy egyszer eljövök ide alaposabban körülnézni. Ma annyival közelebb kerültem ehhez a szimpatikus városhoz, hogy megálltunk a Halászcsárdánál egy késői ebédre (vagy talán korai vacsorára). Érdemes volt !

A szarvasi Halászcsárda varázslatos helyen, a Holt-Körös partján, várja a vendégeket. A folyó felöli oldalon lépcsőzetes teraszokon sorakoznak a szépen terített asztalok. Az asztalok mellett hosszú lócákra lehet letelepedni. Nem nagyon tetszett, hogy nem tudok hátradőlni, de a környezett nyugodt bája kárpótol ezért az apró kényelmetlenségért.

Miközben finom rizling fröccsömet kortyolgatom, kollégámmal arról tanácskozunk, hogy halászlevet együnk-e vagy harcsapaprikást. Udvarias pincérünk segít megoldani a dilemmát: kis halászlevet javasol, utána pedig harcsapaprikást túróscsuszával. Remek ötlet, mindketten elfogadjuk ajánlatát.

A kis halászlé csészében érkezik. A finoman csípős, jól fűszerezett hallé pontosan alkalmas arra, hogy megalapozza a harcsapaprikást. A fogások kiválasztásánál azon tétováztam egy pillanatig, hogy a halászlé és a harcsapaprikás nem-e lesz túl hasonló ízvilág. Nos a szarvasi Halászcsárdában nem az. Én mostanában több helyen ettem halpaprikást, de azt kell mondjam, nem találkoztam még ilyen rafináltan finoman elkészítettel. Már az elénk kerülő étel látványa is nagyszerű. Az első ami szembeötlik az, hogy itt a halat nagyobb darabokban készítik el, mint máshol. A hal finom, a zaftja meg egyszerűen fenséges lágy harmónia. Minden komponens, a hal, a zaft, a túroscsúsza, pontosan összeillik. És remekül passzol mindehhez a rizling fröccs.

Egyszóval nagyon jót ettünk ebben a remek vendéglőben és szeretnénk még visszatérni ide, ha erre visz utunk.