Töltött padlizsán

Dolgaink után futkoztunk a Szent István körúton és pont a Szeráj magasságában jött rám az ebédelhetnék. Ez jó, mert úgyis régen voltunk a kedvenc török önkiszolgáló éttermünkben. Most szerencsére nincsenek sokan, többen vannak a pult mögött, mint előtte. A töltött padlizsánon akad meg a szemem, természetesen tésztát kérek köretnek. Tuci a saláták közül választ kettőt. A kiszolgálás gyors és udvarias, a kasszában egy török ember, 1.500 körül fizetek.

A teremben kellemes hőmérsékletet tart a klíma. Csak evés közben vesszük észre, hogy jelentősen bővült a Szeráj belső tere, amióta utoljára itt jártunk. A belső tér praktikusan kulturált, rend és tisztaság van.

A töltött padlizsán igen finomnak bizonyult. Nem spóroltak a fűszerekkel, de nincsenek erős kontrasztok, a gazdag ízvilág lágyan harmonizál. Útitársnőm, Tuci, is igen dicséri a salátákat, az egyiket meg is kóstoltatta velem, tényleg finom volt.

Lágy harmonikus fűszerezés jellemezte az évekkel korábban itt elfogyasztott filiz kebabot vagy a padlizsános csirkét is, meg azokat a fogásokat is amelyeknek a nevére már nem emlékszem. Egyszer el kéne menni Törökországba megízlelni, hogy ezek a finom íz harmóniák vajon ott is oly jellemzőek-e, mint a pesti török éttermekben.

Mindenesetre mi most is meg voltunk elégedve a Szerájjal. Nem szürkült az évek során sem a konyha, sem a környezet.

Csatlakozások:
    • Korábban ugyanitt: 2005, 2006