A palócleves etalonja

Eredetileg a Mátrában szerettünk volna sztrapacskát enni, de már akkor megéheztünk, amikor még csak a távolban látszottak a hegyek. De szerencsére eszünkbe jutott, hogy régen ettünk palóclevest Pásztón. Tehát ismét betértünk a Bence étterembe.

A rusztikusan berendezett belső térben nem látok változást, talán csak a terasz lett más, amióta utoljára itt jártunk. Itt, a téliesített külső térben ülünk le, a helyiek ajánlata szerint. És itt ül le a néhány többi vendég is, aki betér ide kedden ebédidőben.

Természetesen palóclevest rendelünk, utána palacsintát illetve túróscsuszát. Hamarosan érkezik a finom, forró leves. Harmonikusan ízletes, nagyon ízlik nekünk, mint eddig mindig. Tulajdonképpen már a bőséges adag palóclevessel jóllaktam, de a túróscsusza csábosan fel van díszítve szalonna darabkákkal és nincs ember, aki ennek ellen tudna állni ...

Finom volt az ebéd és jó volt a kávé is. A fiatal pincér udvariasan és jól tette a dolgát. A számla végösszege is szolidnak mondható. Összességében jó kis hely a Bence étterem, a három tányért leginkább a stabilan etalon minőségű palóclevessel érdemelte ki.

Korábban ugyanitt: Bence Vendéglő, 2001. április.